Szigetelőanyagok műszaki paraméterei

A hőszigetelő anyag természetes vagy mesterséges alapanyagból készült üreges, vagy szálas szerkezetű anyagok, amelyek szilárd és levegővel vagy más gázzal telített pórusok, kapillárisok rendszere alkot. Azok az anyagok tekinthetők hőszigetelőnek, amelyek hővezetési tényezője (l) kisebb 0,15 W/mK értéknél.

Szigetelőanyag paraméterek

  • Hővezetési tényező (l) [V/m2K]. Az anyag hővezető képességét jellemzi 10 °C-on (minél kisebb az érték annál jobb). Az érték nedvességfelvétel hatására romlik.

  • Testsűrűség (rt) [kg/m3]. Az anyagok egy m3-nyi mennyiségének súlya, (általában minél nagyobb az érték annál jobb).

  • Nedvességfelvétel (wn) [m%]. Az anyagok pórusaiba meghatározott körülmények között felvett nedvesség mutató száma a térfogat %-ában, (minél kisebb az érték annál jobb).

  • Nyomószilárdság (d) [N/mm2]. Műanyag haboknál a 2%, ill. 10% összenyomódáshoz tartozó feszültség mértéke, (minél nagyobb az érték annál jobb).

  • Hőállóság [°C]. Azon hőmérsékleti határ ameddig az anyag eredeti tulajdonságait megtartja, (minél nagyobb az érték annál jobb).

Mesterséges alapanyagokból készült hőszigetelők


A lemezes szigetelő anyagokat különböző táblaméretben készítik, mind az EPS, mind az XPS polisztirolhab ultraibolya sugárzásra érzékeny, ezért napon ne tároljuk.

Polisztirol hablemezek, EPS és XPS

A hőszigetelő anyagok között az egyik legelterjedtebben és legrégebb óta használt – a viszonylag alacsony ára miatt – polisztirol hab. Ennek két fajtája ismeretes az expandált (EPS), nyitott cellás, és a későbbi fejlesztésű, korszerűbb extrudált (XPS), zárt cellás rendszer.

EPS habok 2-4 térfogatszázaléknyi vizet felvehetnek, ami rontja a hőszigetelő tulajdonságait, tehát úgy kell beépíteni, hogy nedvesség ne érje és páralecsapódás se legyen.

Az XPS lemezek ugyan drágábbak, de zárt cellás anyagszerkezetüknek köszönhetően a vízfelvételük igen alacsony, vagyis nedvesség hatására sem romlik a hőszigetelő tulajdonságuk.

Mivel mindkét fajta polisztirol hab érzékeny az ultraibolya sugárzásra, ezért a tárolás során nem szabad napos helyre tenni, ill. a felszerelés után azonnal el kell kezdeni a vakolást. A polisztirol habok nem hangszigetelők.

Természetes alapanyagokból készült hőszigetelők

Tény, hogy drágábbak, de tartósabbak és kiváló páraáteresztők, az alapanyagoktól függően csoportosítják szilikátszálas és üveggyapot termékekre. A szilikátszálas hőszigetelők (kőzetgyapotok): Vulkanikus és üledékes kőzetek keverékéből magas hőfokon a kötést biztosító gyantával előállított hőszigetelők.

Nyitott pórusszerkezetük miatt közvetlen vízbehatásnak nem tehetők ki, de a szerkezetbe került vizet rövid idő alatt kipárologtatják s kiszáradnak. Gyakorlatilag éghetetlenek.

A finomra őrölt üveg és más nyersanyagok keverékének olvasztásával és szálasításával műgyanta kötéssel készül, ilyen például a Isover, Therwoolin, Ursa. Különböző formában gyártják, lapok, tekercsek, filcek, paplanok vagy különböző profilokat alakítanak ki belőlük.
A perlit is vulkáni kőzetből készül.

A finomabb szemcse jobb hőszigetelő, de kisebb szilárdságú, a durva szemcsék szilárdabbak, de gyengébb hőszigetelők. A szemcsefinomságtól függően 5 csoportba sorolják, hővezetési tényezője: 0,045–0,065 W/mK. Vízszintes terhelésnek kitenni nem szabad, tömörödhet.


Növényi alapanyagokból is készülnek hőszigetelők, talán a legismertebb Heraklith, cementkötésű fagyapot alapú faforgácslap, amit az épületek hőhidas helyeinél (koszorúk, áthidalók) mint bentmaradó zsaluzatként alkalmaznak. De készül nádból, szalmából és parafából is hő és hangszigetelő, ez utóbbit elsősorban fal- és padlóburkolatként használják, mert drága, hő- és hangszigetelése kiváló.

Regisztráció, vásárlás>>